Ziher | Kétheti Kultúrális Kínálat zene, film & színpad, fotó, könyv, képző & forma, és konyha rovattal, érdekes cikkekkel.

Fotó rovat logó

A századforduló „művészi fényképésze”

  • leading: Székely Aladár (1870-1940)
  • szerző: Szöveg: Pelikán Viktória
Megjelenés dátuma: 2011. május 11. szerda

Középiskolai irodalom tankönyveimben a szerzőkről készült portrékat szerettem leginkább böngészni. Hittem, hogy általuk sokkal többet tudok meg a költők, írók személyiségéről és így alkotásaik megértéséhez is közelebb kerülök mintsem, ha adatokat vagy önéletrajzokat magolnék.

Akkor még nem figyeltem, hogy „kinek a szemén át” látom e költőket, írókat. Most már tudom, hogy Székely Aladárnak köszönhetően ismerem számos XX. századi szerzőnk, így például többek között Ady vagy Babits átható tekintetét. A gyulai születésű fotóművész (eredeti nevén Bleyer Aladár) méltán volt a századelő művészgenerációjának, politikusainak és az arisztokráciának egyik legkedveltebb fotográfusa. A fotóművészeti realizmus első jelentős hazai képviselőjeként, fotóalanyai legfőbb karakterét megragadva, sallangmentesen ábrázolta e szellemi nagyságok személyiségét.

Három fiú és három lánytestvére mind kiváló tanuló volt. Fivérei ügyvédi pályára léptek és lánytestvérei is kitűnő eredményeket értek el. Az iskolában nem túl fényesen teljesítő Aladárt viszont, asztalosmester édesapja kétkezi mesterségre taníttatta. Szerencsénkre, hisz így mestere, Szilágyi József hamar felfedezhette kiválóan rajzoló tanítványában a tehetséget és az akkor még igazán újszerűnek számító tudomány, a fényképészet alapjaira taníthatta őt.

Székely Aladár kolozsvári és pesti tanulmányait követően Gyulán, majd Orosházán nyitott műtermet. A századforduló hajnalán pedig, 1899-ben megnyitotta első pesti üzletét, a tízes évek kezdetétől pedig már több szalont is működtetett, köztük egyet a város szívében, a Váci utca 18. szám alatt.

Ez idő tájt vált a portréfotók készíttetése igazán divatossá. Székely a kornak megfelelő magas szintű technikai tudással várta vendégkörét, empatikus képességeinek köszönhetően pedig a masina előtt „pózoló” személy lelkéhez is hamar megtalálta az utat. Így a sztereotipikus ábrázolásmód ellenére is egyedi alkotások születtek műhelyeiben. A kor jelentős művészei és a felső tízezer egyaránt állandó megrendelőköréhez tartozott. A Nyugat nemzedékéről, a művészvilág képviselőiről készült albumaihoz pedig a kor nagyjai, Móricz Zsigmond, Ady vagy éppen Ignotus írtak előszót.

Tehetségét tehát már kortársai is elismerték. A modern fotográfia mesterének tartották, akinél a művészi ízlés mesterségbeli tudással párosul. A jó technikai felszerelés mellett, a gyors beállítás és az utómunka (vagyis retouche) mellőzése is jellemző volt rá.

Munkamódszerének köszönhetően modelljei természetesen hatnak a felvételeken. Üvegtetős műtermében (melynek egyik oldalfala is üvegből készült) nem volt állandó mesterséges világítás, sőt, jellemzően a felső világítást sem alkalmazta. A sötétebb részek derítésére fehér vászonnal bevont lámpákat használt.

Az arisztokraták fotózásában például szakított a megszokott távolságtartó és reprezentatív ábrázolásmóddal, ahol a megjelenés és megfelelő kellékek használata érzékeltette elsősorban a rangot. A csillogó környezet és a hűvös elegancia helyett felvételein a meghitt hangulat, a családtagok bensőséges viszonya, egymás iránt érzett szeretetük és összetartozásuk érzése válik hangsúlyossá.

Az önmagát „művészi fényképész”-nek nevező Székely Aladár állandóan képezte magát, ismereteinek és a különböző hatások munkásságába való integrálásának köszönhetően olyan korszakalkotó életművet hozott létre. Portréfotói mellett más területen is jelentőset alkotott: fontos szerepe volt a divatfotózás megszületésében, tájképei és csendéletei pedig olykor a festészet világának műremekeit idézik. Pályája sikereit hazai és külföldi kiállításokon elért eredményei tették teljessé.

A háborúban műtermét bombatalálat érte, amelyben a negatívok jelentős része odaveszett, így kultúrtörténeti hagyatékunkat sajnos munkáinak csupán töredéke gazdagítja.

 

További információ Székely Aladárról: artportal, huszadikszazad, E. Csorba Csilla

 

{likeit}

.

.