Ziher | Tuti Netes Kultúrtipp zene, film & színpad, fotó, könyv, képző & forma, és konyha rovattal, érdekes cikkekkel.

Film Rovat logó

Királydráma hagymával

  • leading: Dürrenmatt: János király (Örkény Színház)
  • szerző: Szöveg: Tóth Rita
Megjelenés dátuma: 2011. március 30. szerda

Fáradt, nyűgös voltam, hosszú nap állt mögöttem. Mintha mindenki összeesküdött volna ellenem. Végső elkeseredésemben János királyig futottam. Ugyan nem panaszt akartam benyújtani, csak gondoltam, hátha feledteti ezt a nyomorúságos napot. Kellemes és morbid kép fogadott: nehéz bordó függönyök közt elöl János király, mögötte az anyja, Eleonóra és Izabella, majd a hóhérok a színpad következő síkjában, végül az akasztottak. Mintha több színpadot raktak volna egymás elé ­– a beállítások Greenaway-t juttatták eszembe. Bagossy Levente festmény jellegű díszlete és Ignjatovic Kristina látványra is súlyos kosztümjei láttán, gyanítom nem véletlenül.

Dürrenmatt Shakespeare átdolgozása politikusoknak szánt fricska, becsvágyuk, kicsinyes hatalmi harcok, részvétlenségek gúnyirata. A királydráma épp annyira aktuális ma, mint akkor volt, a darab könnyed és magától értetődő. Nem érzek kényszert, hogy jelenlegi politikusainkra kiosszam a szerepeket, az üzenet nem kérdéses, nincs is értelme boncolgatni.

A történet Anglia és Franciaország küzdelmeiről szól. Sorozatos csaták, amelyeket többnyire páholyból néznek az uralkodók, ha csak nem előzik meg egy-két érdekházassággal, alkuval, vidékek csereberélésével. A jelenetek dinamikusak, viccesek, sokszor erős koncentrációt igényel tompult agyamtól, hogy elrendezzem a pörgős párbeszédekből kapott információkat.

Bagossy László rendezése igazán kellemes szórakozást nyújt, talán a nép jövés-menése a közönség között volt gyenge a remek alakítások fényében. Plantagenet Jánost, Anglia királyát Debreczeny Csaba hozza könnyedén, anyja minden szavát, Pogány Judit (Eleonóra) közvetítésével, nevetés kíséri. Különösen jól sülnek el Eleonóra Konstanciával (Für Anikó), a sógornőjével folytatott perlekedései. A poénok egyszerűek, szinte vásáriak és működnek. II. Fülöpként Gálffi László egyre jobban és természetesebben süllyed cinizmusába, miközben a Fattyú (Polgár Csaba) egyre közelebb kerül saját bukásához. Mácsai Pál, aki bíborost játszik, hitelesen irányítja a királyokat, hogy elérje céljait. Finom poénjai sem zökkentik ki ellenszenves szerepéből.

A legtöbb energia  a Pembroke-ot és Chatillont is alakító Máthé Zsoltot jellemzi, nem győzi haját, hangját váltogatni, hogy uralkodói és rendezője parancsainak eleget tegyen. Az egész darabot ő indítja el komikus „Plántezsenettkedésével” – és görgeti biztonságosan a végkifejletig.

A bemutató márciusban volt ezért nyugodtan lehetünk elnézőek pár hosszabbra nyúlt jelenet miatt. Nekem egyetlen gondom volt: a mögöttem ülő úriember erős hagymaszaga ingerelte orromat, méltó zárásaként napomnak, de az az igazság, olyan jól szórakoztam, hogy ez már tényleg hidegen hagyott. Jó darab, remek alakításokkal!

 

FRIEDRICH DÜRRENMATT: János király
Shakespeare után

Fordította: Görgey Gábor
Legközelebbi előadások: április 6., 17., 23.

www.orkenyszinhaz.hu

 

{likeit}

.

.

Tovább a kategóriában: Ahol a kaktuszok is szomjan halnak »