Hungry Hungarian – Hahaha!

Magyarok pejoratív megjelenése az amerikai filmkultúrában

Szöveg: Wavrik Gábor

Mi magyarok mindig is büszkék voltunk arra, hogy ahhoz képest, milyen kis ország vagyunk, milyen nagy hatással vagyunk a világra, és milyen sok nemzetközi eredménnyel büszkélkedhetünk. Elsőnek említhetjük akár azt is, mekkora dolog, hogy egy teljesen izolált nyelvvel és ázsiai származással a mai napig itt vagyunk Európa közepén. De mi újság a művészetek, sport és tudományok terén?

Amire méltán…

Az olimpiák éremlistáján a hetedik helyen vagyunk (1896-2004), előttünk csupa olyan ország, amely minimum 60 milliós. Ha létszámarányosan nézzük az eredményeket, akkor a táblán felettünk lévőknek 15-20 érempontjuk van, nekünk 90(!). A tudományok terén sincs szégyenkezni valónk. 15 olyan Nobel díjas van, aki magyar születésű. Az évente megrendezett nemzetközi matematikai diákolimpiákon 1959 és 2010 között átlagban hatodikak voltunk az éremlistán (2010-ben közel 100 ország indult!!!). És a művészetek? Kiragadva egy ágat a sok közül belenéztem az angol kiadású „The Photobook” kiadványba, amely a világ legismertebb fotográfusait próbálja összeszedni (nyilván némileg szubjektíven) a kezdetektől napjainkig. Tizennégy magyar fotós van benne, ami nem kevés ahhoz képest, hogy a föld lakosságának 2 ezrelékét tesszük ki. Stb, stb, stb.

Romló tendencia

Részletesen végignézve a fenti eredményeket, sajnos valami mást is észre kell vennünk. A 15 Nobel díjas nagy része elhagyta országunkat valamilyen okból, így csak hármat ismer el magyarnak a Nobel Bizottság. A matematikai diákolimpiák első 15 évében (1959-1974) mindig dobogósak voltunk, és minden harmadik alkalommal aranyérmesek, azóta romló a tendencia, így jön ki átlagban a hatodik hely. Olimpiai statisztikáink is jelentősen gyengébbek a rendszerváltás óta. Fotósaink pedig, főleg a XX. század első felében tündököltek, amikor is a nemzetközi fotográfiai elit nagy nevei között ott volt 5 magyar: Kertész, Capa, Brassai, Moholy-Nagy, Munkácsi. Persze egyikük sem Magyarországon fejezte be pályafutását. Munkácsi Márton például pályája csúcsán a legjobban kereső amerikai fotósnak számított, és pazar villában lakott. Ugyan olyan nagy név volt szakmájában, mint Hollywood hőskorában az USA-ban élő magyar származású filmes elit tagjai.

Hollywood hőskora

A filmipar amerikai bölcsőjében annak idején sokan úgy tartották, magyar származásúnak lenni fél siker. Úton-útfélen magyarokba lehetett botlani akár a kamera mögött, akár előtte.

A hőskorban a piac több mint 85%-át négy stúdió uralta: MGM, Fox, Paramount és Warner Bros. Ebből kettő volt magyar kézben. A „Fox” atyja a tokaji születésű William Fox volt. A „Paramount Pictures” megalapítója, pedig a mátészalkai születésű Adolph Zukor. A rendezők között is sok magyar származásút találunk. Ilyen volt például George Cukor, aki 5 OSCAR jelölést is kapott (leghíresebb filmje a többszörös OSCAR díjas, Audrey Hepburn féle „My Fair Lady”). A korabeli színészek között a félig, vagy teljesen magyar származású nevek között ott találjuk Lugossy Bélát (a vámpírfilmekből), Tony Curtist, Leslie Howardot (az Elfújta a Szél-ből) és Gábor Zsazsát (aki fiatalon nem csak botrányairól volt híres).

Mégis, ha megnézzük az érem másik oldalát, meglepő dolgot tapasztalhatunk. Az amerikai filmekben lévő magyar karakterek valamilyen szempontból a legtöbbször pejoratív figurák. Nézzünk meg néhány példát!

Magyar karakterek

Jade Skorpió átka (The Curse of the Jade Scorpion, 2001)

Eme Woody Allen remekműben a bűnöző varázsló, aki kihasználja Allen és Helen Hunt hipnotikus állapotát, egy Eddie Polgár nevű magyar. A végén persze elnyeri büntetését.

Eddie Polgár, a transzban lévő Allennel és Hunttal

Machete (Machete, 2010)

A főgonosz személyi testőre egy magyar (akit egyébként Antal Nimród, a Kontroll rendezője alakít – poénból). A pozitív, jellemfejlődött karakter természetesen leveri ezt a béna body guard-ot is.

Antal Nimródot éppen Machete veri

Music Box (Zenedoboz, 1989)

A főhős ügyvédnő (Jessica Lange) magyar apját, Mike Lászlót védi a bíróságon, akit náci háborús bűnnel vádolnak. A film végére kiderül, apja bűnös.

A Zenedoboz két főszereplője

Ed Wood (Ed Wood, 1994)

A Johnny Depp által játszott rendező felkéri az öregedő vámpír-megszemélyesítőt, Béla Lugosit, hogy legyen sztár-színésze. Lugosi (Martin Landau) egy paneles, öregedő, kicsit lúzer színész a filmben. Mikor megkérdezik, hogy mi a titka a vámpír karaktereinek, azt feleli: „….you must be Hungarian!”.

Depp, mint Ed Wood, Landau, mint Béla Lugosi

Bérgyilkos a szomszédom (The Whole Nine Yards, 2001)

Ebben a filmben nem elég, hogy gonosz a magyar, hanem még vesztes figura is. A Bruce Willis által alakított bűnöző ellenlábasa a chicagói magyar maffia vezetője, Jani Gogolák, egy idegbeteg béna alak, aki úgy tűnik csak apja révén jutott ehhez a hatalomhoz.

Sztárok a plakáton, és a magyar maffiafőnök, Jani

Féltékenység (Heartburn, 1986)

Itt kisebb szerepe van egy magyar figurának. A főszereplő pár (Jack Nicholson, Meryl Streep) építkezésén magyar a teljesen megbízhatatlan és idióta építésvezető, aki persze rosszul beszél angolul is.

Jack Nicholson és Meryl Streep a film két jelenetében

My fair lady (My fair lady, 1964)

Amikor Higgins professzor elviszi Eliza-t (Audrey Hepburn) egy bálba, hogy tesztelje angolságát, egy dicsekvő-fecsegő-sznob magyar származású nyelvésznek, Kárpáthy Zoltánnak mutatja be. A magyar nyelvészt teljesen megvezetik és azt hiszi, hogy Eliza arisztokrata származású.

A bambán néző Kárpáthy, és a film plakátja

Persze léteznek nem egyértelműen pejoratív magyar karakterek is. Ilyen például a Chicago c. musical-ben kivégzett egyik női gyilkos, aki magyarul beszél és vallja, hogy ártatlan. Vagy a Tom Cruise és Nicole Kidman neve által fémjelzett „Tágra zárt szemek”-ben a túlságosan magabiztos magyar sármőr (Szávosz Sándor), aki a férjezett Kidman-nek udvarol, kissé nyálasan.

Vannak pozitív figurák is, bár ezeknél is akad kérdőjel. Ilyen például a Casablanca-ban a magyar nevű náci-üldözött ellenálló-hős, Victor László, akiről a filmben azért elhangzik, hogy cseh.  Ilyen az „Angol Beteg”-ben a főhős is, Almásy gróf (Ralph Fiennes), akiről az életben tudjuk, hogy a náciknak kémkedett.

Summa summárum, meglepő, hogy olyan hollywoodi befolyás után, amivel a mozgókép hőskorában a magyar származásúak bírtak, mennyire pejoratív szerep jut nekünk az amerikai filmeken.

Ránk férne egy kis image javítás!

{likeit}

.

.