Ziher | Kétheti Kultúrális Kínálat zene, film & színpad, fotó, könyv, képző & forma, és konyha rovattal, érdekes cikkekkel.

Könyv rovat logó

Ha milliárdos volnék…

  • leading: Marcello D’Orta: Én, reméljük, megúszom
  • szerző: Szöveg: Berényi Anna
Megjelenés dátuma: 2011. március 30. szerda

„Ha milliárdos volnék, nem ugy csinálnám mint Berlusconi, aki mindent megtart magának, senkinek nem ad semmit, csak a disznó filmeket csinálja.”

A gyerekszáj hálás és gyorsan megtérülő műfaj. Hát még, ha több osztálynyi anyaga van egy tanítónak, amelyből a legjobbakat válogathatja ki. Marcello D’Orta ezt tette húsz éve: tanítványai dolgozataiból szemezgetett egy kötetre valót. Mégsincs benne semmi gügyögés, semmi enyhén kínos elnézés, így ezt nem csak a rokonok olvassák dagadó kebellel (Luigi is benne van, Mamma!). Ezeket a dolgozatokat – bár ma már valószínűleg megakadályozta volna a megjelentetésüket egy adatvédelmi biztos – milliók olvasták.

Nem véletlen: a rebbenő mosolytól az oldalt marcangoló hahotáig terjed a skála, ahogy szórakoztat a könyv. Alsó tagozatosok felelnek a megtanult anyagból, kifejtik véleményüket a tanterv szerint érintendő témákról: nőnap, Jézus példabeszédei, Észak és Dél problémái.
Hohó! Milyen Észak és milyen Dél? A szerző nevéből is kiderül: olaszokról van szó. Azon belül is Nápoly külvárosában tanított D’Orta, így nemcsak a naiv és idétlen gyermeki fogalmazáson tudunk derülni, hanem elmerülhetünk olvasás közben a délolasz társadalom őszinte bemutatásában. Itt nincs kendőzés, ezek a kölkök még hírből sem hallották azt, hogy ’politically correct’, így aztán ég a fülünk a szégyentől a szülők helyett is, olvasva az ártatlan leírásokat családi ebédekről, nyaralásról, karácsonyról. Ezek után biztos előkeressük a gyerekeink fogalmazás füzetét, ha eddig nem tettük meg ezt az év során, hadd szembesüljünk saját szégyenünkkel.

Aki ennél is többet szeretne egy szórakoztató műtől, ne adja fel, mert van még benne több is: igazi szociológiai csemege! Nem kell ide trükkös kérdőív, hogy a megkérdezett azt válaszolja, ami a valóság, a helyett, amit láttatni szeretne a valóságról. Ez a korosztály még jóban van a tudatalattijával, nem nyomja komplexusok alá. Premier plánban tálalják a szegénységet, a kilátástalanságot, a tudatlanságot. De szerencsére azt is, ahogy a mediterrán temperamentum fenékbe billenti a reménytelenséget:

 

Marcello D’Orta: Én, reméljük, megúszom
Fordította: Magyarósi Gizella
Illusztrációk: Kelemen István
Európa Könyvkiadó, 1991

Marello D’Orta: Io speriamo che me la cavo
Arnoldo Mondadori Editore, 1990

 

{likeit}

.

.

Tovább a kategóriában: Történelem a biológus szemével »